És örülök, hogy tetszik a videó is a bloghoz:3 Bár reméltem több komit is kapni fogok, de sebaj:D
I hope you like it!♥
-Én biztos, hogy nem fogok vele jó pofizni. - válaszolt undorodva Louis.
-Nekem tetszik az ötlet. - bólintott Liam, Niall és Zayn.
-Légyszíves Boo Bear. - nézett Harry legjobb barátjára.
-Nem! - makacsolta meg magát - És ne használd ezt a nevet ilyen esetekben! - állt fel idegesen és kiviharzott a nappaliból. Felvettem az ötletet a srácoknak, hogy mi lenne, ha ma este elmennénk valamerre közösen és elhívnánk Dorinda-t is, de úgy látszik nem mindenki van oda érte.
-Úgyis el fog jönni! - legyintettem.
-Miért vagy benne ennyire biztos? - nézett rám Danielle.
-Ismerem, és nem hagyja csendben a legjobb barátját. - mutattam ujjammal Hazza felé.
-És hova hívjuk? - tette fel a nagy kérdést Zayn.
-Azt tényleg jó lenne eldönteni. - húzta fel kíváncsian szemöldökét Liam.
-Szerintem egy pszichológia megfelelne. - szólalt meg a semmiből Lou. Idegesen néztem rá, hogy hogy lehet ennyire szemtelen.
-Ha nem tudsz szólni valami értelmeset, akkor inkább maradj csendbe! - mondtam ingerülten.
-Még a barátnőm is ellenem fordul? - tárta szét karjait csodálkozva - Komolyan elegem van már abból a csajból.
-Neked lehet nem jelent semmit, viszont nekem annál többet! - állt fel idegesen Haz és elviharzott.
-Louis tényleg viselkedhetnél egy kicsit komolyabban. - nézett Niall az ajtóban álló srácra. Mindannyian csodálkozva néztünk az ír srácra, hogy tud komolyan viselkedni ilyen helyzetbe. - Most mi van? - nézett ránk értetlenül, majd tovább evett. Megráztam a fejem és Dani-re néztem.
-Mondjuk elmehetnénk bowlingozni. - hoztam fel az ötletet.
-Szerintem egy bulival többre mennénk. - vágott szavamba Zayn. Igaza volt, hisz Dorinda nem épp úgy nyilvánult meg az elmúlt egy hétbe, hogy épp a bowlingozás foglalja le. Elkezdtük megbeszélni a részleteket, hogy hova megyünk, meg ki jönne akkor biztosra.
-Engem is vegyetek számba. - ült le mellém unottan Lou. Hatalmas mosoly kerekedett arcomon és egy hatalmas cuppanós puszit nyomtam arcára. Tudom milyen makacs és önfejű tud lenni, de ha a banda többi tagja benne van valamibe és még én is akkor biztos a siker, hogy ő is ott lesz.
Fél órája beszélhettük az estét, mikor hangos dobogást hallottunk a lépcső felől. Kétségünk se volt róla, hogy ez Dorinda.
-Eleanor most! - bökött oldalba Zayn. Szem forgatva néztem rá, hogy mindig rám hárul a nehéz feladat.
-Dorinda! - kiabáltam és felálltam.
-Mi van? - jött be unott fejjel és két karját összefonva nekidőlt a falnak. - Meghalt valaki, hogy így vagytok? - nézett köre rajtunk.
-Nem, csak kérdezni szeretnénk valamit. - mosolyogtam rá idegesen. Fogalmam sincs mitől féltem, mert csak egy egyszerű kérdést kell feltennem neki, de mégis parázok.
-Igen? - ráncolta homlokát és érdeklődve nézett rám.
-Szóval arra gondoltunk, hogy este elmennénk egy kicsit bulizni.
-Oké jó szórakozást! - tárta szét karjait, és már indulni akart.
-Várj! - szóltam utána mire visszasétált - Arra gondoltunk, hogy te is eljöhetnél velünk. - mosolyogtam rá. Értetlenül ráncolta homlokát és úgy nézett végig a többieken.
-Hol itt a csapda? - szűkítette össze szemeit.
-Sehol. - lépett mellém Louis - Mindannyian rosszul álltunk a dolgokhoz, és azt hiszem, hogy újrakezdhetnénk. - Meglepődtem milyen nyugodt maradt és hogy próbál segíteni, pedig arról nem volt szó, hogy ő is beszélni fog.
-Tudom mi a célod. - mutatott rám - De rendben. - bólintott.
-Komolyan? - lett egyre nagyobb vigyor a számon.
-Még egy kérdés, és meggondolom magam. - számsarkát harapdáltam örömömben, annyira boldog voltam, hogy sikerült - És Tomlinson, egészségedre! - kacsintott, majd elsétált. Először nem tudom mire mondta, majd barátomra néztem, aki épp a dobozos répalevéből ivott.
-Hívom Harry-t. - pattant fel Liam és kiment az erkélyre.
-Ügyes voltál! - ölelt meg Dani, a következő percben pedig már Lou köpte ki a répáját a földre. Ijedten néztem rá mi történt, de ő csak bőszen törölgette száját.
-Üdv a klubban haver! - veregette meg a vállát Zayn és ő is elment.
-Mi történt? - léptem barátom mellé.
-Szerintem megromlott. - fintorodott. Dani kikapta kezéből a dobozt és azt nézegette.
-Ennek nincs semmi baja. - rázta fejét értetlenül.
-Akkor miért volt mentolos, büdös citromlé, tej és sós íze? - nézett rám értetlenül, mire volt egy tippem. - Várjunk csak? - nézett rám - Dorinda! - kiabálta el magát.
-Egy élmény veled szórakozni Tomlinson! - szólalt meg vigyorogva az illető az ajtóból.
-És az újrakezdés? - nézett rá barátom hitetlenkedve.
-Nem vagyunk kapcsolatban, hogy újrakezdjük. - rántott vállat - Ja és majd nézz fel You Tube-ra. Van egy olyan érzésem, hogy lesz egy új videó rólad! - rázta meg telefonját kezében, majd intett egyet és felment az emeletre.
-Szerinted komoly felteszi? - néztem rá félve.
-Ebből a csajból bármit kinézek. - nézett rám mérgesen. - Tényleg bármit!
Harry szemszöge:
Örültem, hogy Eleanor ennyire foglalkozik velem és próbál segíteni Dorindával kapcsolatban, de egyben féltem is. Mi van ha az egész rosszul fog elsülni? Vagy ha be le se megy a ma estébe? Ezer és ezer kérdés cikázott fejemben, de ezt a gondolatmenetemet is megzavarta a telefonom csörgése. Unottan nyúlta zsebembe és meg sem nézve ki az vettem fel.
-Igen? - szóltam bele.
-Benne van. - szólt be Liam.
-Komolyan? - csillant fel szemem. Akkor lehet, hogy mégis van esélyem?
-Igen, de megyek, mert már megint van valami. Csá. - köszönt el, nekem pedig a vigyorom körbeérte a számat. Visszaraktam eddigi helyére mobilom és a fának dőlve néztem az embereket.
Nyugalomra volt szükségem ezért eljöttem a Hyde Park-ba és egy eldugottabb fa tövébe kuporodtam. Tulajdonképen azon gondolkoztam, hogy mit rontottam el. Végig vettem mindent, de semmi nem jutott eszembe. De valamit mégis csinálhattam, ha ennyire megharagudott.
Örülök, hogy a szülei bíztak bennem és rám bízták Do-t, de mi van ha én sem tudok nekik segíteni? Nem akarok csalódást okozni. Talán az lenne a legjobb ötlet, hogyha visszavinném oda, ahonnan jöttünk. Ez az! Holmeschapel lesz a megoldás! Már csak el kell érnem, hogy eljöjjön velem valahova, ami lássuk be, egy a millióhoz az esélye.
Dorinda szemszöge:
Furcsállottam, hogy elhívtak bulizni, de tudtam mi az indok. Na meg Tomlinson szövege, hogy újra kezdjük? Na ne röhögtessen. Az egész annyiból áll, hogy Eleanor azt akarja, hogy kibéküljünk Harold drágával, de nem fogom hagyni magam. Még csak egy hete vagyok itt és adjam be a derekam? Teljesen kizárt! Még csak most jövök bele az egészbe.
Mivel 2 órakor szóltak, hogy menjünk bulizni, ezért nem nagyon strapáltam magam a készülődéssel, úgy voltam, hogy majd szólnak, ha készüljek. Addig inkább a You Tube-ra töltöttem fel a videót Tomlinson-ról. Persze kevesebb mint egy óra alatt már túlléptük a kétezres megtekintés. És a komentek között olvasgattam egy kicsit, de a legtöbb arról szólt, hogy még így is tök helyes. Ja persze tényleg helyes egy köpő srác. De az egyiken megakadt a szemem. Valaki azt írta, hogy szívesen feltakarítaná, mert hogy így legalább lenne valami a srácoktól. Először gusztustalannak tartottam, de végül belegondoltam. Ha ezt megcsinálná egy fan, akkor mi lenne ha valami értékesebbhez jutna hozzá, persze nem ingyen, így ő is jól járna meg én is. Gonoszan mosolyogva néztem újra és újra a videót és közbe eszembe jutott egy zseniális ötlet.
Hat órakor Liam beszólt, hogy kezdjek készülni, mert hétkor indulunk. Nyűgösen keltem fel ágyamból, és eldünnyögtem egy rendben-t. Jelenleg semmi kedvem nem volt az egészhez, de ahogy a ruhák közt válogattam egyre jobban kezdett tetszeni az ötlet. Miután kiválasztottam a ruháimat, előbújtam a szobámból ugyanis éhes voltam. Utoljára délben ettem, meg üres gyomorra nem szeretnék inni. Szóval lementem a konyhába, és csodálkozásomra senkivel nem futottam össze. Gondolom mindenki készülődik az estére. Benéztem a hűtőbe, de nem sok minden volt ott, így a fagyasztóba is. Szerencsére itt találtam egy mirelit pizzát, így arra esett a választásom. Kibontottam a csomagolásából, majd beraktam a mikróba. Amíg arra vártam, hogy az kész legyen unalmasan sétálgattam a földszinten. Tulajdonképen nem tudom mit kerestem csak úgy járkáltam. Nem sokkal később a mikró hangos csipogása jelezte, hogy elkészült a kajám ezért, arra vettem az irányt, azonban a lépcsőnél beleütköztem valakibe. Fájdalmasan estem el, míg az illető rám.
Kinyitottam szemeim és egy gyönyörű csokoládé barna szempárral találtam szembe magam. Levegőt is elfelejtettem venni, annyira rabul ejtett. Végig néztem a szem tulajdonosán és miután rájöttem ki az, éreztem, hogy egy enyhe pír terül szét arcomon.
-Jól vagy? - szólalt meg.
-Ühüm. - bólintottam egyet. Furcsa látvány lehet, hogy én a földön fekszek, felettem Malik támaszkodik, aki térdével két lábam felett támaszkodik és felsőteste meztelen. Nem zavartatta magát, még mindig szemembe nézve figyelt, én pedig próbáltam állni tekintetét. Nem tudom meddig lehettünk így, de nekem kezdett megfájdulni a hátam a kemény padlótól.
-Izé, nekem mennem kéne. - kezdtem el fészkelődni alatta.
-Ja igen. - kapott észbe és gyorsan felállt rólam. Én még mindig a padlón fekve néztem végig rajta. Egy szál boxerban áll felettem, hasán 6 kockát számoltam meg, karjai izmosak. Akárcsak egy Adonisz. Erre a gondolatra ajkamba harapva ráztam meg a fejem. - Minden rendben? - kérdezett rá furcsa viselkedésemre.
-Ja persze. - válaszoltam zavartan és próbáltam felállni. Egy kéz nyújtózott elém, mire tenyerem belecsúsztattam övébe és segített felállni. - Azt hiszem én megyek. - mutattam a konyha felé.
-Igen én is. - vakarta tarkóját idegesen. - És bocsi.
-Semmi baj. - mosolyogtam rá és elsiettem előle. A mikróból kivettem a kajám és rátettem egy tányérra, a hűtőből előszedtem még egy dobozos kólát és elindultam felfele. A lépcsőn pont szembe jött velem Horan, aki csillogó szemekkel nézett a kajára.
-Dorinda ugye tudod, hogy szeretlek?! - állt meg előttem bociszemekkel. Mi ütött ma mindenkibe, hogy ilyen normálisak?
-Horan ugye tudod, hogy éhes vagyok?! - csináltam ugyan azt, amit ő.
-Úgyse bírod majd megenni. - tetetett szomorúságot, de egy kicsit csodálkozott is.
-Ne becsülj alá! - kacsintottam rá, majd direkt orra előtt elhúzva a gőzölgő ételt siettem be a szobába. Leraktam az ágyra a cuccokat, majd az órára néztem.
-Szóval van még háromnegyed órám hétig. - motyogtam az orrom alatt. A gépemen elindítottam egy pár zenét a lejátszóba, majd először elkezdtem enni. Ezzel 10 perc alatt végeztem és Horan-t meghazudtolva bevágtam az egészet. Ezután gyorsan lezuhanyoztam, fogat mostam, majd a sminkem kezdtem el csinálni. Először is felvittem egy réteg alapozót, majd a szemem következett. Egy erős fekete füstös szemeket csináltam, amit megkoronáztam még egy-egy sor mű szempillával. Ha már buli, akkor csináljuk jól. Ezen kívül számra egy halvány rózsaszín rúzst raktam és kész voltam. A hajam hagytam, hogy enyhén hullámosan omoljon vállamra.
Ezután visszamentem a szobámba és a ruhákat kezdtem magamra venni, mert már csak öt percem volt.
-Dorinda indulunk! - kopogtatott az ajtón Styles. Egész nap nem is hallottam felőle és még nem is láttam, úgyhogy furcsállottam.
-Két perc. - motyogtam, de gondolom meghallotta mert hallottam még a cipője dobogását a lépcsőn.
A szekrényem előtt álltam és azon gondolkoztam melyik cipőt húzzam fel.
-Dorinda! - kiabált fel valamelyik fiú. Szem forgatva nyúltam találomra egy cipőért, ami kivételesen tetszett. Ez egy lila alapon fekete leopárd mintás szandál volt, extra magassággal. Gyorsan felvettem, meg még egy kézi kis táskába beledobáltam a telefonom, a cigim, az irataim meg egy kis pénzt és már mentem is.
-Dorinda! - kiabált ismét valaki.
-Úgy kiabáltok, mintha égne a ház vagy mit tudom én. - sétáltam le a lépcsőn. A srácok mindannyian az ajtóban álltak, de a cipőm kopogására mindannyian a lépcső felé néztek. Minden akadály nélkül sétáltam le a fokokon és amikor leértem, egy apró mosoly kúszott arcomra a többiek feje láttán. Az álluk mindenkinek a padlót verdeste, amin csak egy jót kuncogtam.
-Hol vannak a lányok? - törtem meg a csendet.
-Majd most megyünk értük, ne aggódj! - mosolygott Liam.
-Nem lehetne egy kissé több ruhában jönnöd? - nézett rám Styles. Lehunytam szemeim és vettem egy mély levegőt, így próbálva megelőzni, hogy kiabáljak.
-Ne csinál úgy, mintha az apám lennél. - válaszoltam nyugodtan.
-Nem akarok, de nem hiszem, hogy ez így biztonságos lenne. - mutatott végig rajtam.
-Rajtad kívül mindenkinek tetszik. - mutattam körbe a fiúkon, akik még mindig engem néztek.
-Nem mondtam, hogy nem tetszik, de...
-Nos, akkor ezt megbeszéltük! - vágtam gyorsan közbe.
-Ez akkor se jó megoldás. - motyogta az orra alatt.
-Mindennek van megoldása. - rántottam vállat.
-És ennek mi? - tárta szét karjait csodálkozva.
-Az, hogy nem biztos, hogy visszajövök veletek! - vigyorogtam rá, mire bagoly szemekkel nézett rám.
-Dorinda Jordan eszedbe ne jusson! - nézett rám fenyegetőzve.
-Sajnos már eszembe jutott. - vigyorogtam tovább, majd vállát megveregetve sétáltam ki mellette, egyenesen a kocsihoz és vártam, hogy elindulhassunk és kezdetét vehesse az este.
imádtam *--* várom kövit :DDD
VálaszTörlés