8. Josh-al?

Sziasztok:) Kicsit megint megkésve igaz, de sikerült felraknom az új részt:!) Remélem tetszeni fog:)

-Hogy az Istenbe tud egy mókus rád támadni? - hallottam valaki kiabálását odalentről.

-Nem lehetne egy kicsit halkabban? - szólt az illetőre Harry. Komolyan, miért nem hagyják aludni az embert? Kérem vissza az ajtómat!

-Miért, csak nem van fent valaki? - kiabált megint a számomra idegen pasas. Na jó ebből elegem lett, kimásztam az ágyamból, és elindultam lefele.

-Nem dehogy, csak fáj a fejem. - kapott fejéhez a göndör hajú. Ezt is csak onnan láttam, hogy épp nekem háttal állt ahogy a lépcsőhöz értem.

-Na szép. Az egyiket megtámadják a mókusok, a másik meg le issza magát. Milyen banda vagytok ti? - szidta őket egy öltönyös, középkorú pasas. A fiúk csak lehajtott fejjel álltak, és tűrtek. Rossz volt rájuk nézni, és talán elmondhatom, hogy egy kicsit meg is sajnáltam őket. Vettem egy mély levegőt, hajamba beletúrtam, és álmos fejet vágva lépkedtem egyre lejjebb a lépcsőfokokon.

-Nem lehetne kicsit halkabban? Más még aludni szeretne. - néztem rajtuk körbe, mire az öltönyös kidüllesztett szemekkel mért végig, a fiúk pedig a fejüket fogták.

-Ez kicsoda? - mutatott rám a kiabálós.

-Mi az, hogy ez? - förmedtem rá.

-Meg tudom magyarázni. - lépett mellém Harry.

-Ennek nem lesz így jó vége! - rázta a fejét az öltönyös - Melyik utca sarokról szedted ezt össze? - nagyra tágult szemekkel néztem a pasasra. Mi az, hogy utcasarokról? Legszívesebben úgy beverném a képét.

-Hogy képzeli, hogy le kurvázzon? Mégis ki a jó büdös franc maga? - léptem elé.

-A fiúk menedzsere, úgyhogy most azonnal szedd össze a cuccod, és kotródj innen! - nézett szemembe.

-Ő velem van. - lépett mellém Harry.

-Harry ennek nem lesz jó vége! Nem járhatsz egy ilyen lánnyal.

-Mégis milyen lánnyal? - szólt közbe Zayn. El is felejtettem, hogy ők is itt vannak.

-Egy rózsaszínhajú, sarki beütésű csajjal. - de jó, hogy már megint itt tartunk.

-Megnyugodhat, előbb csókolok meg egy varangyos békát, mint, hogy ezzel járjak! - húztam a szám, közbe a mellettem álló göndör hajú srácra mutattam - Sőt, inkább megásom a saját síromat és eltemetem magam, mint hogy bármelyikőjükkel is járjak! - mutattam körbe rajtuk. Na jó, ez talán egy kicsit durva volt, de tudatni akarom ezzel a faszival, hogy még ha akarná se tudna összeboronálni velük. A fiúk arcáról döbbenetet lehetett leolvasni, míg Harry-éről csalódottságot.

-Nutella! - kiabált fel Louis, mire értetlenül fordultam felé. A nyakmerevítőnek és a gipsznek már nyoma se volt rajta. - Ezzel kented be a ruhám, és így támadtak rám a mókusok! - beszélt hozzám.

-Látom, már jobban vagy! - kacsintottam, mire észbe kapott és elkezdett jajgatni.

-Te művelted azt vele? - kiabált már megint az öltönyös pali - Ugye tudod, hogy ezért feljelenthetlek a rendőrségen? - nézett rám.

-Hogy ha megteszi, akkor légyszíves a Bostoni rendőrségen tegye! Ott legalább már ismernek! - veregettem meg a vállát és elsétáltam onnan, egyenesen a konyhába. Hasam korgott, mint az állat így a hűtőhöz léptem és szétnéztem benne. A választásom pedig a rántottára esett így neki láttam azt elkészíteni magamnak. Amíg ezzel bajlódtam, a hatos fogat kiment a hátsókertbe valami üzleti ügyet elintézni vagy mi.

Pont az utolsó falat tojást kaptam be, mikor valaki csengetni kezdett. Gondoltam a többiek nem hallják, így elmentem én ajtót nyitni, és meglepetésemre a dobos srác állt előttem.

-Hello! - köszönt mosolyogva.

-Szia! - erőltettem egy mosolyt, közbe lenyeltem a maradék kaját - Melyik fiúnak szóljak?

-Igazából hozzád jöttem. - vakarta tarkóját szégyenlősen. Nem kicsit lepődtem meg, ami gondolom az arcomon is látszódhatott, hisz elkezdett kuncogni.

-Nos akkor, miben segíthetek? - néztem szemébe. Azok a tenger kék szemek, gyönyörűek.

-Ezt neked szeretném adni. - nyújtott felém egy fehér borítékot. Óvatosan érte nyúltam, és elkezdtem kibontani.

-Ugye nem levél bomba? - néztem rá ijedten, mire elkezdett nevetni és fejét rázta ezzel jelezve, hogy nem az. Ahogy egyre kinteb húztam a borítékban lévő dolgot, jobban láttam, hogy mi is van benne. És amikor teljesen kivettem, a lélegzetem is elállt. - Cher Lloyd koncert jegy? - néztem Josh-ra elképedve.

-Remélem szereted, és elmész. - mosolygott kedvesen.

-Imádom. - néztem rá csillogó szemekkel.

-Akkor örülök. A barátnőddel, majd jól elszórakoztok. - rántott vállat. Először értetlenül néztem rá, majd a jegyet kivettem, és akkor láttam, hogy kettő darab belépő van.

-Az a helyzet, hogy itt nincs egy barátom sem, sőt ha jobban belegondolok, sehol sincs. - ráncoltam homlokom. Rossz volt belegondolni, hogy azok akiket Boston-ba a barátaimnak hittem nem is keresnek.

-Bocsi, nem akartam. - fogta meg egyik vállam - De remélem azért nem megy kárba a jegy. - nézett szemembe, és ekkor eszembe jutott valami.

-Gyere el velem! - néztem boci szemekkel - Úgyis tőled kaptam ezt, és rajtad kívül senkit nem ismerek. - húztam vállat.

-Rendben, de ne nézz így! - nevetett fel, és egyik kezével eltakarta szemeim. Felnevettem, és elkezdtem ütögetni, persze csak finoman.

-És mikor lesz a koncert? - kérdeztem meg, miután ki szórakoztuk magunkat.

-Ma este, szóval ötre érted jövök! - kacsintott.

-Olyan korán kezdődik? - tátottam el a szám.

-Nem, hanem előtte szeretnélek elvinni vacsorázni. - hajtotta le fejét, és szégyenlősen nézett fel rám szempillái alól. Olyan aranyos volt, hogy fel tudtam volna zabálni.

-Rendben, akkor öt! - bólintottam mosolyogva. Még egy kicsit elbeszélgettünk, majd elköszöntünk egymástól. Ahogy bezártam az ajtót, egyből a lépcső fele kezdtem el menni, de Harry utánam szólt.

-Ki volt az? - nézett rám értetlenül.

-A jó tündér keresztanya. - fordultam felé egy hatalmas mosollyal az arcomon. Furán nézett rám, gondolom azon gondolkozott, hogy lett ilyen jó kedvem ilyen hamar. Amíg ő ugyanolyan hülyén nézett rám, én fogtam magam és felmentem a szobámba és bevetődtem az ágyba.

Jó érzés, hogy a lányokon kívül valaki más is próbál barátkozni velem. Josh annyira más, mint ez az öt jómadár. Vele el tudok hülyéskedni, pedig alig ismerem, és meg kell hagyni elég jól is néz ki. Bár valahogy nekem nem az esetem, de attól helyes. Egy kicsit elidőztem a gépem előtt, de kettőkor neki álltam készülődni.

Először is a lenti fürdőbe elmentem fürdeni, ott áztattam magam egy félóráig, közbe elvégeztem minden női dolgot, utána pedig a kád szélére ülve kilakkoztam a lábujjaimon a körmöt pirosra, míg a kezeimen fekete lett. Miután ezzel kész lettem a hajam megszárítottam és kivasaltam. Ezután a törölközőt magamon még szorosabbra tekertem, és próbáltam kiosonni. Azt reméltem a fiúk kint lesznek, de mikor a lépcső alján összeütköztem Zayn-nel csalódnom kelletett. Ő jó alaposan végig mért, míg én a törölköző sarkát jobban szorítottam, az alját pedig próbáltam lejjebb húzni. Nagyot nyelt majd megszólalt.

-Izé...rendelünk pizzát és kérsz te is? - beszélt zavartan.

-Mennyi az idő? - hajtottam le a fejem. Valahogy nem tudtam így a szemébe nézni.

-Fél öt. - válaszolt mögülem Harry.

-Nem kösz. - mondtam gyorsan, majd felfele indultam.

-Neked mi van a lábadon? - szólt utánam fürtöske csodálkozva.

-Bőr? - vágtam hülye fejet, közbe felé fordultam.

-A combodon az ott egy..egy...- dadogott.

-Igen tetkó és kettő, most már tovább léphetünk rajta. - forgattam meg szemeim, és felsiettem. A szobámba egyenesen a fürdőbe mentem, és a sminkemet kezdtem el csinálni. Nem akartam túlzásba vinni, így csak a szokásosat raktam fel. Egy kis alapozó, szemem alul-felül vastagon kihúzva tussal, szempilla spirál, és egy kis száj fény. Vissza szaladtam a szobába, és az ott kikészített ruhákért mentem. Fel kaptam egy fekete fehérnemű szettet, egy fekete farmer csőnadrágot, egy fehér alapon peace mintás atlétát, és egy bokacsizmát. Kiegészítőként pedig, jobb kezemre egy lógós karláncot, míg balra egy szegecses bőr karkötőt. A biztonság kedvéért egy szintén szegecses táskába pár fontosabb dolgot is beledobáltam, és a kezembe fogtam egy bőr dzsekit is, majd lementem.

Épp hogy a lépcső aljára értem, már csengettek is. Pechemre Liam ment ajtót nyitni, és nem meglepetésemre Josh állt az ajtóban.

-Csá Liam. - köszönt az ajtót nyitó személynek.

-Josh, mi járatban? - jött Niall is.

-Hova készülsz? - jött mellém Harry.

-Koncertre. - mosolyogtam rá.

-Igazából Doribda-ért jöttem. - nézett el Niall és Liam válla fölött Josh, és mikor ezt kimondta mindenki hülye fejjel fordult felém.

-Te Josh-al mész? - fakadt ki Harry, mire csak vállat vontam.

-Mi bajod vele? Örülhetnél hisz legalább, barátkozok. - néztem rá.

-De pont vele? - akadt ki - Már bocs Josh, nem veled van bajom. - nézett az említtetre, aki csak a fejét rázta.

-Persze nem vele, hanem azzal, hogy én pont vele vagyok jó fej és nem veletek. - mosolyogtam gúnyosan.

-Dorinda ez nem igaz! - nyúlt kezem után.

-De pont, hogy ez az igazság! - rántottam ki kezem kezei körül, és elindultam Josh felé - Menjünk! - húztam magam után karjánál fogva. Ő nem ellenkezett, elindultunk egy fekete kocsi felé, kinyitotta nekem az anyós felőli oldalt, majd ment a saját oldalára.

-Minden rendben? - nézett rám félve.

-Persze! - mosolyogtam rá, majd gyújtást adott és indultunk is....


Ne maradj csendben, komizz!;) 

7. Mókusok

Sziasztok:) El sem tudjátok képzelni mennyire ég a pofámon a bőr, hogy ennyi ideje nem volt új rész:( Szinte minden nap eszembe jutott, hogy fel kéne már raknom, de valahogy sosem jutottam el odáig:S Remélem azért nem haragudtok:)
Ez a rész nem lett annyira nagy szám, de azt hiszem ez után fog csak igazán kibontakozni az egész történet:)
És még utólag is mindenkinek Boldog Új Évet kívánok!:)<3

A fiúk már egy órája elmentek az interjúra, az én nagy örömömre. A tv-be épp egy műsor megy aminek hamarosan vége, ugyanis ez után lesz az interjú. Nagyon remélem, hogy a tervem be fog válni, mert ha nem akkor feleslegesen ügyeskedtem. De hogy mit is csináltam? Elmondom.
Ahogy a dobos srác elment, a ruhákat ledobtam a kanapéra és elmentem enni Nutellás kenyeret, és ekkor bevillant. Mivel az erdőbe van mókus, és azok szeretik a mogyorót, sőt még a mogyorókrémet is - tudom mert tapasztaltam -, így az összes ilyen jellegű dolgot magamhoz vettem, és vissza sétáltam a nappaliba. Elvettem onnan a csíkoska nevével ellátott ruhákat, majd a lenti fürdőbe sétáltam. Külön lerakosgattam őket a földre, majd feléjük támaszkodtam. A fedelet a krémek tetejéről levettem, és belemártottam az ujjam.
Először a nadrágon elől található zsebbe kentem egy vékony réteget, majd a hátsó zsebekbe is egy adagnyit. A szárakon a visszahajtásba is tettem csak ide már többet, hisz ide tuti nem nyúl be. Amint kész voltam a következő ruhadarabhoz másztam ami egy zakó volt. Ennek is a zsebébe is kentem, majd a gallér visszahajtására is. Ezután jött a fehér póló. Na igen, ez már neccesebb volt. Ide csak a papírcímkébe tudtam rakni. Végül, de nem utolsó sorba jött a huzen-tróger. Itt az anyagok közé kentem, majd az utolsó elem a barna cipő jött. Ez pont kapóra jött, így ide kentem mindenhova, ahova csak tudtam. Amint kész lettem egy kicsit megszárítottam őket hajszárítóval, majd vissza vittem a többihez.
Tudtam, hogy elérjem a kívánt hatást ennél azért többre lesz szükségem, így felszaladtam a szobájába egyenesen a fürdőbe - persze csukott szemekkel a biztonság kedvéért -, és lehoztam a tusfürdőjét és a samponját is. Ezekből a felét kiöntöttem, majd két nagykanálnyi mogyorókrémet raktam bele, hisz sose lehet tudni. Jól összeráztam ezeket, majd visszavittem a helyére. Szerencsére 20perc alatt végeztem ezekkel, így mire a fiúk megjöttek újra a tv előtt döglöttem. Gyorsan elkészültek, mert már így is késésben voltak, és már mentek is.
Szóval ennyi az én bosszúm. És, hogy honnan tudom, hogy ez működik? Boston-ba a bandával így szívattunk meg egy gyereket, ami be is jött. A jelenbe a tv hozott vissza, vagyis inkább egy hang.
-Hello mi vagyunk a One Direction! - integetett az öt jómadár a kamerába.
-Sziasztok srácok, mi újság veletek? - kérdezte a riporternő
-Köszönjük elég jól megvagyunk. - válaszolt Payne. Innentől beszéltek a rajongókról, a barátnőjükről, és persze Zayn-t is megkérdezték, hogy mit szól ahhoz, hogy minap a barátnőjét megtámadták(?!) Mi? Kitámadta meg, mert én biztos, hogy nem! De persze miss liba szava többet ér. Idegesen hallgattam végig ezt a részt, de hamar túlléptek és most az új albumukról beszéltek.
Már az interjú fele eltelt, és csíkoska még mindig ép. Kezdek megijedni, hogy  elbuktam.
-És mondjátok csak, mikor hallgathatják meg először a rajongóitok az új albumotokat? - tette fel a kérdést a nő
-Nem szeretnénk lelőni a meglepetést, szóval maradjon titok. - kacsintott Tomlinson. Húha most el kéne olvadnom? De ekkor egy mókus szaladt a lábához, mire a szemeim felcsillantak
-Nocsak Louis valaki udvarol neked?! - szólalt meg Zayn mire felnevettek
-Egy aranyos kis mókus. - hajolt le hozzá
-Ennyire szereted az állatokat? - mosolygott a riporter
-Igen, mindig is. - válaszolt, ekkor felbukkant még öt mókus. Hohó kezd alakulni. Alsó ajkamba haraptam és vártam az eseményeket.
-Szeretnek téged a mókusok! - nevetett fel a nő, de tovább sétáltak még több fa felé. Tovább kérdezgette a fiúkat, mintha mi sem történt volna, de ekkor a fáról egy nagy csapat mókus kezdett el szaladni Tomlinson felé.
-Ez fájni fog! - szólalt meg Harry. És lám igaza lett. Az összes mókus megtámadta csíkoskát, és próbáltak felmászni rá, igaz próbált ellen állni nekik, de nem bírta sokáig így elesett, ezzel még nagyobb fájdalmat okozva saját magának. A fiúk ijedten nézték a földön szenvedő srácot, ekkor a riporter gyorsan kapcsolt és technikai problémákra hivatkozva megszakították a műsort. Nem kell mondanom mennyire röhögök.
-Megérdemelted Tomlinson. - mosolyodtam el gúnyosan, és kikapcsoltam a tv-t. Felmentem a szobámba, felkaptam pár göncöt, majd a lenti fürdőbe mentem, és gyorsan lezuhanyoztam.
Miután kész lettem a szemem kihúztam alul-felül vastagon tussal, egy kis szempillaspirál és ennyi, majd felkaptam egy lasztex nadrágot, egy Plink Floyd-os pólót. Gyorsan visszasiettem a szobámba, kivasaltam a hajam, raktam a két csuklómra karkötőket, a fülembe egy fülbevalót, és egyik ujjamra egy gyűrűt is húztam. Fogtam egy táskát, abba beledobáltam pár fontosabb dolgot, és egy magassarkú, elől cipzáros szandált is felkaptam és kész voltam. Gyorsan - már amennyire lehet egy 15cm-es cipőbe - lementem és a lenti fürdőajtót bezártam kulcsra, és a kulcsot a táskámba dobtam. Nehogy már azt higgyék, hogy kibaszhatnak velem.
Miután ezt is elintéztem kiléptem a bejárati ajtón, azt becsuktam és elindultam a város felé gyalog. Komolyan még jó, hogy van jogsim és itt nem tudok vezetni, mert anyámék nem hozatták vagy hozták el a kocsimat.

*  *  *  *  *  *

Egy Starburks-ban ülök, és a tejeskávémat fogyasztom, közbe a telefonomon a twitterem nézem. Semmi érdekes nincs a világba, így hamar le is léptem, és csak bámultam magam elé.
Este nyolc óra, és sétálhatok haza egy csomónyi szatyorral a kezembe, ugyanis vásárolgattam egy kicsit. Többek közt beszereztem két felsőt, egy farmer gatyát, négy rövidnadrágot, egy tornacipőt, és négy magassarkút. Igaz így is van már egy rakatnyi magassarkúm, de imádom őket, és szinte mindig azt hordok, hogy ne tűnjek olyan alacsonynak. És persze a szüleim ezt mind finanszírozzák is, ezért lett egy bankkártyám, amire hetente tesznek pénzt, mert tudják, hogy hamar elköltöm, és nem akarják, hogy valami tisztességtelen helyről szerezzek zsét. Szóval szerencsés vagyok.
Gyorsan lehúztam még a maradék italt, majd neki láttam az út megtételének. A kemény egy órás utat másfél óra alatt sikerült is megtennem így háromnegyed tízre, már az ajtó előtt álltam. Vettem egy mély levegőt, majd benyitottam.
Az előszobából kiszűrődött a tv hangja, amiből egyből tudtam, hogy nem vagyok egyedül. Halkan elkezdtem a lépcső felé osonni, de sajnos a szandálom kopogása lebuktatott.
-Dorinda! - kiabált Harry. Na már megint veszekedés lesz úgy érzem. A szatyrokat a lépcsőre leraktam, majd bementem a nappaliba.
-Mi van? - léptem be, ahol az egyik kisebb kanapén Tomlinson feküdt, egy gipszel a kezén, és egy nyakmerevítővel a nyakán. Na jó ennyire azért nem okoztam kárt benne.
-Nézd meg mit csináltál! - mutatott fürtöske a szenvedő alanyra.
-Hozzá nem nyúltam! - tettem magam elé két kezem védekezés képen.
-Te nem, de az állatok igen! - nevetett fel Horan, mire én is felnevettem, de Liam csúnya nézésére elhallgattunk.
-Figyelj arról, hogy az állatok sem csípik a poénjait én nem tehetek! - ráztam fejem.
-Hogy szugeráltad a mókusokat, hogy támadják meg? - nézett rám Harry.
-Milyen mókusokat? - tettem érthetetlenséget - Egyáltalán miről beszéltek? - néztem rájuk hülyén.
-Dorinda tudjuk, hogy te voltál! - nézett rám Liam.
-Sokáig tartott! - mosolyodtam el sunyin.
-Hogy csináltad? - értetlenkedett Niall.
-Tudod a mókusok imádják a mogyorót. Sőt még a mogyoró krémet is. - válaszoltam sejtelmesen.
-Ezt hogy érted? - nézett hülyén Harry.
-Édes a bosszú! - nyaltam meg ajkam, és kiléptem a helyiségből. Utam a konyhába vezetett, de bár ne mentem volna. Épp Malik meg a liba enyelegtek ott.
-Blöö elkapott a hányinger. - imitáltam hányást, mire szétrebbentek.
-Csak nem tükörbe néztél? - nevetett fel a szőke csaj.
-Nem, csak rád kell nézni, és kész. - kacsintottam rá, mire lefagyott az arcáról a vigyor. Egy győztes mosoly ült arcomra, majd a hűtőhöz léptem, és kivettem belőle egy üveg vizet.
-Lányok befejeznétek? - szólt közbe Zayn.
-El sem kezdtem. - forgattam meg szemeim.
-Ugye minél hamarabb eltűnsz innen? - kényeskedett miss libácska.
-El kell, hogy szomorítsalak, de egész nyáron itt leszek! - tettem szomorúságot.
-Pedig elhúzhatnál szívesen. - dünnyögte.
-Most miért? Én itt jól elszórakozok, és neked is jót tesz, hisz nekem hála az újságok címlapján szerepeltél, amivel fényezheted tovább az egódat.
-Ja mert pont neked. - nevetett fel - Ha nem tudnád, én anélkül is tudok címlapon lenni. - dobta hátra haját.
-Tudod mit? Erre inkább nem mondok semmit, mert nincs kedvem veszekedni, és utána a te nyávogásod hallgatni, szóval szállj re rólam! Mindenki jól jár. - néztem rá unottan.
-Mert ha nem? - állt fel Zayn öléből, és felém kezdett el sétálni.
-Nézz csak csíkoskára. Ő is így kezdte, ahogy te! - mosolyogtam gúnyosan, mire ő megszeppenve megállt félúton. - És ha most megbocsájtotok, akkor megyek és kihányom magam a látványodtól. Puszika! - intettem, majd a lépcső felé mentem. Most kivételesen el is értem célomig, felvettem a szatyrokat, és egyenesen a szobámba mentem.
A zacskókat csak ledobtam a földre, lábamról a cipőt levettem, és a fürdőbe sétáltam. Leszedtem a sminkem, majd gyorsan átöltöztem pizsire, mielőtt valaki feljött volna, és behuppantam az ágyamba. Azt se tudott érdekelni, hogy nincs ajtóm, és lentről hallom a nevetésüket, így is egyből elaludtam....